Az előzőekben már írtam kicsit a hallás utáni és írott szövegértés fejlesztésének lehetőségeiről. Ezeknek egy természetes velejárója a szótárazás, napi rutinba be kell építeni a szótanulást, hogy sikerrel fejlesszük a repertoárunkat. Ha a nyelvtan és beszédkészség nem is megy annyira, de nagy szókinccsel rendelkezünk, valószínűleg sikerrel vehetjük az akadályokat, míg egy jó nyelvtantudással, de gyenge szókinccsel nem lehet boldogulni.
Szókincs
Tehát a szövegértési feladatok velejárója, ha nem értünk egy szót, ki kell keresnünk a szótárból (elektronikus vagy nyomtatott, egynyelvű, kétnyelvű), valamilyen módon lejegyezni, később megtanulni. De milyen módon? Nagyon sok szótanulási módszer létezik, egyik-másik biztos hatásosabb, de szerintem ez mind egyéni preferencia kérdése. Kinek mi jön be, ugyebár.
Hagyományos szótárazás
Mai napig emlékszem az általános iskolai szótárfüzetemre, telis tele használható kifejezésekkel. 12 évig tanultam németet, de sajnos nem sikerült nyelvtudásra szert tennem, a nyelvet inkább csak tanították, mint sem én tanultam volna. Lehet mondani, hogy bizony ez az én hibám, mert a lehetőség megvolt, de sok sorstársam jár ugyanebben a cipőben, így ilyenkor esetleg már meg lehet kérdőjelezni a módszer hatékonyságát. (Angolt kezdőszintről 3 év alatt közép nyelvvizsgáig fejlesztette egy kedves gimis tanárom, hasonló heti óraszám mellett, így ennyit a tanárok szerepéről is.)
Rossz emlékeim dacára mégis egy teljesen jól használható módszerről beszélünk, nemzedékek nőttek fel szótárfüzetek mellett, már ha nyelvtanulásról van szó, és bizony sokan nagyon jól beszélik az adott nyelvet. Személy szerint én a könyvek olvasása mellett fogom a szótárfüzetet használni, egyszerűen azért, mert olyan sok idegen szót nem lehet kezelni más módszerekkel. Nyitok egy gyűrűk ura füzetkét (my precious, if you know what I mean), és fejezetenként fogom benne vezetni az ismeretlen szavakat. Mivel Tolkien nyelvész volt, ezért tengernyi új szóra számítok, a nehézségek ellenére biztos jót fog tenni a szókincsemnek.
Post-it
Kis sárga cetlik, amit mindenhova fel lehet ragasztani. Nem túl költséghatékony módja a szótanulásnak (sok időt elvesz), de jó kis kiegészítő lehet, ha úton útfélen ismeretlen szavakkal találkozunk.
Feladat a következő: válasszunk ki az irodában, munkahelyen, otthon, 3-4 olyan helyet, amit naponta többször is meglátogatunk, vagy sokszor látjuk. Az én tippem a monitor, hűtő, mosdó, fürdőszoba, ajtók.
Ne ragasszunk sehova többet, mint 2-3 db. Ilyen keveset másodpercek alatt el tudunk olvasni, és a napi életvitelünket kevéssé befolyásolja, mégis tanulunk. Hogy a módszer hatékony legyen, ne csak az angol és magyar megfelelőjét írjuk fel a cetlire, hanem írjunk vele példamondatot is, ez nagyon fontos.
Pl.: globalization – globalizáció. In every fields of the industry the globalization is increasing. – A globalizáció az ipar minden területén növekszik.
A példamondat nem kell, hogy helyes legyen, ahogy a most rögtönzött példám se jó szerintem szórendileg, a lényeg hogy a szónak találjunk egy környezetet, hogy az agyunk tudja kapcsolni valamihez.
Keressünk 3-4 ilyen helyet, mindenhova két-három cetlit szánjunk, ezeket érdemes hetente 2 alkalommal cserélni. Ilyen rotáció mellett mindegyik szóval már hozzávetőlegesen 10-15x találkoztunk, ami elég a berögződéshez. Ha heti 10 szóval számolunk, az évente ~500 szó pluszban, ami egyáltalán nem elhanyagolható. Ennél a tempónk lehet gyorsabb vagy lassabb is, mindenképpen remek kiegészítés.
Szókártya
Az előbbi módszer mobil és játékosabb módja. Nem érdemes túl sokat magyarázni, ezek olyan kis kártyák, amiknek egyik oldalán magyar kifejezés a másikon pedig angol megfelelője található. Ezeket lehet készen is találni, de mindenképpen jobban járunk, ha saját magunk készítjük el őket, azzal is gyakorlunk.
A legnagyobb előnyét én ezeknek a mobilitásában látom. Nagyon könnyen magammal tudok vinni 10-15 kártyát akárhova, és tömegközlekedésen, amíg utazok, tudom őket olvasgatni, memorizálni. A másik, amit ilyenkor még szoktam csinálni a hallás utáni szövegértés, sajnos a közlekedés zaja miatt is, pláne ha a szöveg is nehéz az agyam hajlamos robotpilótába kapcsolni, és hiába szól angol szöveg, olyankor nem a leghatékonyabb a gyakorlás, ha csak nézek ki a fejemből.
Visszatérve a szókártyákra szerintem jól használható módszer, holtidőket könnyen ki lehet vele tölteni, és simán befér pár darab a farmerzsebbe. Sokkal könnyebb úgy tanulni, ha játékkal kapcsoljuk össze, és ez nem csak gyerekeknél, felnőtteknél is így van. Még nem találtam konkrétan erre épülő társasjátékokat, de majd kitalálok valamit én :) , ha megvan, persze egyből megosztom veletek is.
Összefoglalva a módszerem: hagyományos szótárazás könyvek olvasásához, post-it kiegészítésnek és ismétléshez, utazáshoz és egyéb mobil tanulásnak szókártya.
Mindig írjunk példamondatot, játszunk a szóval, próbáljunk történetet kreálni hozzá. Mindenben igaz, de itt különösképpen: ismétlés a tudás anyja.
Csak a rend kedvéért, összekapart források, amik jól jöhetnek:
Letölthető szókártya sablon pdf, így nem szerkeszthető, kézzel kell ráírnunk a saját verziónkat nyomtatás után.
Ennek van offline verziója is, az egyik legjobb angol szótár a piacon véleményem szerint. Óvakodjunk a G Translate használatától, sokszor nagyon jó eredményt ad, de nem minden alkalommal.
Egy másik blog.hu-s kolléga irománya a szótanulásról, érdemes elolvasni.
Hajrá!
